2004 — Az első requiem, az első kórustábor és advent Bécsben

2004. január 4. Az első káposztaparti Utassy Ferenc karnagy úrnál Budapesten

Újabb hagyomány teremtődött az év kezdetén:

„A káposztaparti elnevezés onnan ered, hogy a karácsony és újév közötti koplalás miatt legyengült kórust Ferenc ezen a napon szokta egybegyűjteni, és különféle roboráló szerekkel felerősíteni a pedagógus-napig még hátra lévő „kis” munkára. A tudomány mai állása szerint erre a célra igen hatásos a töltött káposzta. A megbeszélt időben karnagyunk budapesti házának csaknem minden helyiségét Gaudésok lepik el. A rezidenciát a földszinti — egy Gaude-emléksarkot is magába foglaló — konzuli irodán áthaladva veszik birtokba. Majd a következő szobában óriási kabáthalmokat hátrahagyva az emeleti lakótér elfoglalása következik. Közben Feri csinos kis kötényt köt maga elé, és válogatott boraival kínál. (Biztosra megy, ha a káposzta illata önmaga nem keltené fel eléggé étvágyunkat.) Poharak csendülnek. Majd előkerülnek a töltelékekkel megrakott tálak, a tejfölös csuprok, a lágy kenyér. Sorban állás, elcsendesedünk… Az elfogyasztott káposzta mennyiségét valójában a konyhában maradt fazék jelzi. Mérete miatt akár egy katonai századot is kiszolgálhatna. A káposztát a kórustársak otthonról hozott különféle sütemény finomságai követik. S azután, Gaude! A felhangzó dalok közül nem maradhat ki Dodó kedvence, majd a karnagy úr gyermekei is megmutatják a hálás közönségnek művészetüket.”
Esztergomi Éva

2004. február 19. Farsang a József Attila Művelődési Házban

Kesserű Andrea jelmeztervező érkezésével kedves szokásunkká vált, hogy a farsangi időszakban az egyik próba szünetében jelmezekbe öltözünk, és az első „félidő” elmélyült daltanulását vidám hangulatú énekléssel, jókedvű bolondozással váltjuk fel. Épp ekkoriban kezdtük megtanulni karnagy úr egyik cseppet sem könnyű kedvencét, Janequin Madarak éneke című madrigálját, így ezen a napon a madarakká vált kórusát kénytelen volt madárijesztőként dirigálni.

2004. március 28. Budapest, Wekerletelep, Szent József templom

Fauré: Requiem

Közreműködik: Göd Város Vegyeskara, a Wekerletelepi Szent József Kórus és Zenekar, Boross Csilla (szoprán), Jekl László (bariton), Kaposi Gergely (orgonaművész-karnagy)

Ebben az évben két alkalommal is megszólalt a Gaude életében elsőként megtanult oratórium: Gabriel Fauré /Requiem/je. Ez olyan mérföldkő, amelyet nagyon sok felkészüléssel, a partnerkórussal megszervezett közös próbákkal értünk el. Megtapasztaltuk, hogy erre is képesek vagyunk, és a későbbiekben is nagy lelkesedéssel vágtunk bele oratórikus zeneművek tanulásába, mert tudtuk, hogy azok előadásai mindig izgalmas kihívást és felejthetetlen élményeket nyújtanak mindannyiunk számára.

2004. április 6. Göd, Olajfa Művészház: Koltai László faragó-szobrász kiállításmegnyitója

2004. május 1. Pécel — Fellépés a Ráday-kastélyban a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása alkalmából rendezett ünnepségen

2004. június 6. Pedagógusnapi koncert Gödön, a József Attila Művelődési Házban

2004. szeptember 4—5. Kórustábor Kemencén a Kőrózsa panzióban, próbák a helyi általános iskolában

2004-től igény merült fel arra, hogy egy intenzív felkészülést biztosító hétvégével, ún. „edzőtáborral” indítsuk az új évadot. Az első években a varázslatos fekvésű Kemencén szolgált próba helyszínül kórustársunk, Kóréhné Szűcs Mária — Maruszka — szülőfalujának általános iskolája, az egykori vármegyeháza ma már műemlék-épülete. Szálláshelyként a Kőrózsa panzió fogadott minket.

Az általában péntek estétől vasárnap délig tartó táborokban koncentrált szólam- illetve összpróbák egymásutánjain új művek egész sorát tanuljuk meg. Ezekkel a darabokkal alapozzuk meg az évad fellépéseit, hangulatát, művészi irányát. Esténként nem maradhat el a közös vacsora (esetenként családtagjaink közreműködésével), majd jóféle borok mellett éjszakába nyúló beszélgetések, nagyszabású tervek szövögetése, élménybeszámolók, vagy akár zenei témájú filmek közös nézése adnak még több élményt.

Az első tábor — bár mi sem gondoltuk volna, hogy egy nap akár 10 órán keresztül is képesek vagyunk énekelni — olyan remekül sikerült, hogy azóta mindig különös gonddal, már tavasszal véglegesítjük az időpontot (ez szeptember első hétvégéje) és megkeressük az elvonulásra legideálisabbnak tűnő helyszínt. Több kemencei szálláshely kipróbálása után a későbbiekben két alkalommal tartottunk kórustábort a pomázi Magyar Kóruskastélyban, majd visszatérően Bánkon a Bánkgyöngye panzióban, de Ipolynyéken, Mátraszentlászlón és Szilvásváradon is.

Ha egy kívülállónak elmondom a napirendünket, a fejét fogja, és nem érti, hogy nekünk mi jó ebben az egészben?! Este 7-től 10-ig éneklés, másnap 9-től 1-ig éneklés, délután 4-től 7-ig éneklés, vasárnap — nem találjátok ki?! — 9-től 12-ig éneklés. Utána megyünk haza. Hát, ha nem szeretnénk dalolni, biztosan szenvednénk mi is, de így — különösen a nyári szünet után — már alig várjuk, hogy újból együtt lehessünk.

Koréhné Szűcs Mária

2004. szeptember 11—12. Ipolynyék (Szlovákia), szüreti fesztivál

Két „szomszédolás” is gazdagította ezt az évünket: kórustársunk, Szőkéné Cseri Melinda falujába, Ipolynyékre voltunk hivatalosak egy kétnapos szüreti fesztiválra, ahol fellépéseink révén megbecsült vendégek voltunk, miközben magunk is kiélveztük a szüreti hangulatot. Az eseményről nemcsak a helyi, illetve a gödi média, hanem a Népszava is hírt adott.

Délelőtt a katolikus templomban énekeltünk a szentmisén. Nagyon hálás hallgatóság előtt mutathattuk be Gounod C-dúr miséjét. A délutáni program a hagyományos szüreti felvonulással kezdődött. A község főteréről indultunk a szabadtéri színpad felé. Ünnepi köszöntőt mondott Csáky Pál, az MKP volt elnöke és Tóth István polgármester. Ezután következett a hagyományőrző műsor, melynek keretén belül mi is elénekeltük kedvenc dalcsokrunkat. (Bárdos Lajos Régi táncdal, Dana-dana, Csillagvirág). Mivel Ipolynyék a pincék birodalma és minden valamirevaló gazdának van saját pincéje is kinn a szőlőhegyen, természetes volt, hogy mi is meglátogattunk egyet, édesapámékét, Cseri Lászlóékét. Volt ott eszem-iszom, dínom-dánom, minden, mi szem szájnak ingere. Annyira jól éreztük magunkat, hogy egy későbbi kórustábort is Ipolynyéken szerveztünk meg.

Szőkéné Cseri Melinda

2004. október 23. Tisztelet az áldozatok előtt

Fauré: Requiem Alsógödön, a Szent István templomban

Hősökért — áldozatokért — szeretteinkért

Méltó befejezése volt az október 23-i megemlékezéseknek az alsógödi Szent István templomban megtartott koncert, ahol Fauré Requiemjét hallhattuk. Nemcsak ‘56 mártírjaiért szólt a gyászmise — lélekben már mindenki a közelgő halottak napja kapcsán saját halottaira is emlékezhetett ott. Amilyen puritán, egyszerű volt a helyszín, a nem is oly rég épült templom, olyan felemelő és magasztos érzés fogott el már az első felcsendülő hangok nyomán. A művet Göd Város Vegyeskara és a Wekerletelepi Szent József Kórus Pászthy Júlia művésznő és tanítványa, az első szólófellépését abszolváló Molnár Levente közreműködésével, Kaposi Gergely orgonakíséretével, Utassy Ferenc vezényletével szólaltatta meg. Mindkét szólista megindítóan szép előadása mellett a kórusrészek voltak nagy hatással rám. Azt éreztem, hogy minden egyes kórushang mögött alaposan felkészített és képzett énekes áll. Ez első sorban a két karvezető, Kaposi Gergely és Utassy Ferenc munkáját dicséri. A mű kiválasztása is profizmusra vall. A padban ülve végigpillantottam a „teltházas” közönségen. A hetven- és nyolcvan éves generáción át többgyermekes fiatal párok hallgatták végig áhítattal a darabot. Fauré /Requiem/jének dallamossága és a zenemű időtartama az amúgy mindig fészkelődő kicsiket is lekötötte.

Tartalmasan szép koraesti programot szereztek mindnyájunknak a közreműködők az Emlékezet napján. A zenei élménytől áthatottan arra gondoltam, ez a koncert túlnőtte Göd város kereteit, azaz bárhol megállta volna helyét a lelki gazdagodást adó hangverseny.

Reptsik Lászlóné

2004. november 28. Bécs, nemzetközi adventi éneklés a Városházán

Bemutatkozó pályázatunkkal részvételi lehetőséget nyertünk Bécs városának programsorozatára, amelyen — kiváló szervezésben — advent mindegyik vasárnapján a világ számos országából odasereglő kórusok forgószínpad-szerűen adnak 20-25 perces ízelítőt ünnepi repertoárjukból.

Fellépésünket karnagyunk által tartott autóbuszos, majd gyalogos bécsi városnézés előzte meg, este pedig közösen kortyolgattuk a fűszeres forralt bort Bécs adventi vásárának forgatagában.

2004. december 11. Adventi koncert Alsógödön, a Szent István templomban

Utassy Ferenc javaslatára Kodály Zoltán Adventi énekében megtaláltuk, megszerettük és a közönségünkkel is megismertettük végleges nevünket: GAUDE KÓRUS.

2004. december 19. Jótékonysági koncert a sződi Mária Magdolna római katolikus templomban