2011 – a Gaude Kassán

2011. január 24. Fellépés a Magyar Kultúra Napjána Duna-parti Nyaralóházak színpadán

2011. április 17. Izlandi-magyar kórustalálkozó Vácon a Hreimur férfikarral és a Harmónia Kórussal

2011. május 5. Majális Gödön – könnyed májusi koncert a Kiserdőben

2011. június 5. Évadzáró hangverseny a Szent István templomban

2011. június 25–26. Kassa környéki koncertkörút

Kórusunk alapító tagja, Szilágyiné Bátorfi Edit több olyan emlékezetes programot is szervezett számunkra, ahol a szomszédos országok dalolni szerető polgáraival ismerkedhettünk meg és hódolhattunk közös hobbinknak, az éneklésnek.

Ezek a kóruskapcsolatok érzelmileg is erős hatással voltak a résztvevőkre, újra és újra bebizonyítva, hogy a zene hullámhosszai nem ismernek határokat, hiszen – Babits Mihály szavaival élve –„Mindenik embernek a lelkében dal van.”

„Kassai vendéglátónk a Csermely Kórus volt, és már az ismerkedéskor dalra fakadtunk, beavatva egymást repertoárunk legkedvesebb darabjaiba (Liszt Salve Regina, Stockhausen Da pacem). A kiadós kassai városnéző túra után Szepsibe indultunk, ahol a falunap forgatagában halk kedvességével invitált minket a Szentlélek templom: Gounod miséjét egy fiatal orgonista kíséretében adtuk elő. A szolgálat végén, szemben velünk meghatott, mosolygó arcok, összekapaszkodó tekintetek, kedves, hálás szavak. Majd felcsendült Balassi és Kodály három gyönyörű sora:

„Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen, Hogy mindenek ellen megtartottál épen, Áldott Isten, hála légyen néked örökké! Ámen!”

Vasárnap a kassai premontrei Szentháromság templomban énekeltünk misét, majd a magunk örömére a felújítás alatt álló, de még így is lenyűgöző Szent Erzsébet dómban a nagyságos fejedelem sírja melletti csendes Salve /Reginá/val teljesült ki a zenei látogatás, amit vidám sztrapacskázás követett a sétáló utcában. Este fáradtan, de élményekkel feltöltődve tértünk haza Gödre a humoros fordulatokban is gazdag útról.

Tóth Andrea

2011. július 14. Évadzáró összejövetel a Pásztor családnál

Évadzáró összejöveteleinknek ekkor már nagyon régóta hagyománya van. Idővel állandósult a helyszín, kedves kórustársaink, a nagycsaládos Pásztor házaspár, „a Pásztorok” barátságos otthonában és kertjében. 20 év távlatából bármikor öröm visszagondolni azokra a nyári estékre, amikor (hozzátartozóinkkal is kibővülve) ültünk, falatoztunk, sztoriztunk, énekeltünk és terveztünk Gaude-jövőt a teraszukon és szépséges kertjükben. Köszönet a békesség élményéért!

Kecskés Krisztina

2011. szeptember 2–4. Kórustábor Bánkon, a Bánkgyöngye panzióban, próbák az evangélikus templomban

2011. október 1. Kórustársunk, Bajmóczi Krisztina és Böszörményi Attila esküvője

2011. október 28. Jelenits atya köszöntése a Nemeskéri-Kiss kúriában

2011. november 27. Közreműködés a dunakeszi evangélikus templom zenés áhítatán

A fellépéshez kapcsolódó tanulságos-megható történet:

Kottáim különös kálváriája, avagy higgyünk a csodákban!

Különös, felemelő története üde színfoltja szürke hétköznapjainknak. Véletlen (???) egybeesése a karácsony ünnepével még inkább misztikussá teszi – megérintve, elgondolkodtatva a szkeptikusokat is.

Közeledett november 27-e, a dunakeszi fellépésünk időpontja. Kivárva az utolsó utáni pillanatot nekiálltam összerendezni a koncertműsor kottáit. Azaz csak nekiálltam volna, ugyanis azzal a ténnyel szembesültem, hogy az összes szépen rendszerezett mappáim a mindent elnyelő kottahordozó fekete táskámmal együtt hiányoznak a jól megszokott helyükről: a pici piros autóm csomagtartójából.

A fellépésre megkaptam Maruszka viharvert, Kassán esés közben pórul járt fekete mappáját és egy-két kórustárs kottafeleslegét. Hazaérve egyre többet gondoltam az eltűnt, tíz éve szorgosan gyűjtögetett értékeimre, ugyanis nem csupán a kottáim, hanem a Gaude Kórus életéhez kapcsolódó egyéb emléktárgyak is benne voltak: meghívók, műsorok, cikkek, cserekották, fényképek és CD-k.

Ezután beindult a kottakeresési hadművelet. Keresték kicsik és nagyok, rokonok, barátok, szomszédok, kollégák. Na és természetesen a kórus tagjai, de végül mindhiába. Mintha a föld nyelte volna el.

Napokon keresztül csak azon kattogott az agyam, hogy hol, hol, hol?! A próbákon zavart, hogy nincs kottám, amit nézhetek, mert én ilyet is szoktam. Aztán bűnös gondolatként megfordult a fejemben, hogy ez egy intő jel. Nincs kotta, nincs kórus. Kotta nélkül nem élet az élet!

És aztán jött a karácsonyi szünet. Hallottam, ilyenkor mindenféle csodák megesnek. Ekkor, végső elkeseredésemben – mint egy gyerek, aki még hisz a mesékben – gondoltam egy merészet és kértem.

Elmúlt a karácsony, elbúcsúzott az esztendő és elérkezett az újév első próbájának időpontja. 2012. január első csütörtökén kelletlenül, barátaim unszolására elindultam a próbára. Mivel fontos feladatom van, nem hagyhatom cserben a többieket. Pontban 20:30-kor, kottából vagy anélkül, be kell intenem a szünetet.

Ez alkalommal is így tettem. Ekkor Pásztor Miklós jellegzetes tenor hangján, kért egy kis figyelmet. „Aki kér, annak megadatik, aki énekel, az kétszer imádkozik. Kórustársunk mert kérni” – mondta. Úr Isten, hiszen ez rólam szól! Lehet, hogy a kórus másolt nekem kottákat? A gyönyörű, piros ajándékcsomag felbontása után döbbentem rá: Hiszen ezek az én elhagyott kottáim!

Karácsony másnapján a gödi plébániára egy jótét lélek behozta, aki egy pesti utcán talált rájuk. A kottákban talált információk alapján jutott el megtalálójuk Gödre. Szegény kottáim ott árválkodtak, meglehetősen viharvert állapotban. De mind ez nem fontos, nem a külcsín, hanem a belbecs számít.

Wisinger Violetta

2011. december 4. Adventi hangverseny az alsógödi Szent István templomban

A minap, munkába menet, egy kedves ismeretlen szólított meg mosolyogva. Hálásan köszönte, hogy hallhatta koncertünket. Percekig ecsetelte, milyen gyönyörűen énekeltünk, és ez mennyire felemelő, csodálatos érzés volt számára. Csak néhány percig tartott ez a jelenet, a gödi állomásépület előtt, a sínek között, de az egész napom mosolygós lett tőle.

Tóth Andrea

Az eseményről készült videó

2011. december 18. Kórustalálkozó a felsőgödi Jézus Szíve-templomban

2011. december 22. Vöröskeresztes karácsony a Nemeskéri-Kiss kúriában